Nagy változás jöhet a lakások eladásánál - Erre minden vevőnek és eladónak érdemes odafigyelnie

Ahogy korábban írtuk, a kormány arra készül, hogy átalakítja az ingatlanok energiahatékonysági tanúsítványainak rendszerét. A várható módosítás eredményeként ingatlaneladáskor nem lesz kötelező elkészíteni az energetikai tanúsítványt, ugyanakkor a vevő kérheti azt az eladótól. Bár a tervezet kapcsán még nem jelentek meg a pontos részletek, több, témában érintett szakértőt is megkérdeztünk arról, hogy véleményük szerint milyen előnyei vagy hátrányai lehetnek a tervezett intézkedésnek.

Az elmúlt években lassan, de biztosan kezdett egyre nagyobb teret nyerni az átlagemberek gondolkodásában is az energiahatékonyság fontossága és a már bejáratott, a köztudatba bekerült energiatanúsítási rendszeren keresztül a közvélemény mellett a szakma, így a hitelintézetek is egyre több hasznos információt tudtak kinyerni a lakásállomány állapotáról, annak változásáról. Bár a lakáspiac működésére általánosságban nem feltétlenül lenne nagy hatással, az, hogy a tanúsítás elvesztené kötelező jellegét, ellenkező irányba mutat az éppen kidolgozás alatt álló összeurópai szakmai ajánlásokkal, melyek jelenleg éppen az energetikai tanúsítás egységesítését, minél szélesebb körűvé tételét célozzák.

"Egyértelmű, hogy amit nem mérünk, azt nem tudjuk szabályozni, így energiatanúsítvány nélkül annak is csökken az esélye, hogy javuljon a lakásállomány állapota."

A cél pedig éppen ez, hiszen 2050-re átlagosan nettó nulla közelében kell legyen a hazai lakásállomány energiafogyasztása az Európai Zöld Megállapodás szerint, 2033-ra pedig átlagosan D-s szintet kell elérnie a lakóingatlanoknak az Energy Performance of Buildings Directive tervezet alapján." - mondta el Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Addig, amíg nem jelennek meg a pontos részletek, nehéz megjósolni a következményeket, de az a rész mindenképpen pozitívum, hogy az energetikai tanúsítványok várhatóan alaposabbak lesznek, a mostani egy oldal helyett 6-7 oldalas, a laikusoknak is érthető, bővebb információkat fognak tartalmazni. Egy rendesen elkészített energetikai tanúsítvány egyébként most is 8-12 oldal. Úgy gondolom és remélem, hogy az 1 oldal helyetti 6-7 oldalas bővülés részben elmagyarázza majd, hogy a tanúsítványt hogyan használjuk, mik a tanúsítvány sarokkövei, a számítási mellékletben hol melyik értéket mikor érdemes figyelni." - emelte ki Szabó Attila, okleveles szerkezet-építőmérnök.

A SZAKÉRTŐ SZERINT VISZONT ENNÉL IS FONTOSABB, HOGY HOGYAN LEHET NÖVELNI AZ INGATLAN ENERGIAHATÉKONYSÁGÁT.

Ilyen javaslatot most is kötelező tenni, de ez legtöbbször kimerül abban, hogy szigeteljük a falat, cseréljünk nyílászárót. Ha bevezetnének egy olyan kötelező részt, hogy fel kelljen tüntetni, hogy az adott ingatlannál milyen energetikai beruházás milyen energiamegtakarítást eredményez, esetleg ennek mi az átlagos költségoldala majd megtérülése, akkor ezzel igazán komoly és érdemi segítséget tudnánk nyújtani az ingatlan új tulajdonosának. Ez az információ ráadásul akkor is érték lesz a tulajdonos számára, ha nem akar azonnal felújításba kezdeni, hiszen például egy homlokzati hőszigetelés 5 évvel később elvégezve is ugyanazt az energiamegtakarítást fogja eredményezni. Az energetikai tanúsítványok így már valóban rendkívül hasznosak lennének és a többség nem csak egy kötelező rosszként tekintene rá.

A tervezetet nehéz véleményezni, főleg úgy, hogy a rendeleti változtatás kapcsán a jogalkotó teljesen el akarta törölni az energiatanúsítványt és mivel még nem végleges az anyag, lehet, hogy a végén el is fogja. Ha eltörölné, az nagyon nem lenne jó, mert akkor az uniós előírásokkal mennénk szembe, egy újabb kötelezettségszegési eljárás indulhatna Magyarország ellen. Ha minden így maradna, mint ahogy a tervezetben van, akkor az energetikai tanúsítvány megmaradna, viszont az egyszerű magánember számára is érthető lenne, mert olyan változtatásokkal készülne el a végleges verzió, amiből elolvasás után jól fog látszani, hogy az adott ingatlan energetikailag milyen állapotban van, és mi az, amit meg kellene majd csinálni, hogy jobb legyen az energetikai besorolása.

"Az új verzió, ha lesz, minimum 6 hónapnyi türelmi idővel kerül majd bevezetésre a szoftveres átállások, a képzések és a folyamatok megismerése miatt."

Összességében a változtatások segíthetnek abban, hogy még tudatosabban használjuk házainkat, és legyünk gondos gazdái, persze csak akkor, ha komolyan vesszük, és nem a kiskapukat keressük." - hangsúlyozta Gulyás István, épületenergiahatékonysági-szakértő, építészmérnök, a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének elnöke.

Sajnos rossz irányba haladunk. Amikor a klímavédelem egyre fontosabb szempont, és a lakások a legnagyobb szennyezők, a legnagyobb szén-dioxid kibocsátással rendelkeznek, akkor az ösztönzésnek afelé kellene haladnia, hogy minél kisebb energiafelhasználással működjön egy lakás. Előbb utóbb a szén-dioxid-mérleget is közzé kellene tenni egy életciklus elemzés keretében, amire jó hatással lenne, ha a hirdetésekben kötelező lenne közzétenni az energiatanúsítvány szerinti besorolást és a valóságos fogyasztást is. Az ilyen adatok kötelező közlése ösztönzően hatna a vevőre amikor lakást választ, de az eladó is törekedne a jobb értékek elérésére.

"Az energiatanúsítvány elkészítésére most sokszor csak az adásvétel pillanatában kerül sor, tehát a vételárat már semmilyen szinten nem befolyásolja."

Így viszont tényleg nincs értelme, csak egy felesleges plusz papír, ami helyett jobb lenne egy korrekt, a vételárra ható energiatanúsítvány, életcikluselemzés, szén-dioxid-mérleg." - tette hozzá Kárpáti József, az ÉVOSZ-MAKÉSZ tagja.